Kedvezményezett: "KROMAT" Műszerforgalmazó Kft.
Projekt címe: „Az egészséges embriók korai fejlődését és beágyazódását pozitívan befolyásoló, új generációs, személyre/egyedre szabottan optimalizált embrionális tápoldat kifejlesztése”
Megvalósítás időtartama: 2018.11.05. - 2020.10.31.
Projekt kódja: GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2017-00067
Vissza nem térítendő támogatás összege: 243.885.759,- forint
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Projektünk célja olyan fajspecifikusan és egyénileg egyaránt optimalizált összetételű tápoldatok kifejlesztése és piaci bevezetése, amelyek elősegítik a jó morfológiájú, egészséges embriók korai fejlődését és beágyazódást.
Fejlesztéseink és kísérleteink során a tápoldatok összetételét úgy állítjuk össze, hogy azok jelentős pozitív hatással legyenek a mesterségesen megtermékenyített embriók egészséges fejlődésére valamint a sikeres és egészséges szülések arányára. Mindezek érdekében a korábbi tudományos megfigyeléseken túl olyan merőben új molekuláris mechanizmusokat kívánunk felderíteni és hasznosítani, amelyek a legmodernebb proteomikai, lipidomikai és metabolomikai vizsgálatokra épülnek. Gazdasági indokoltság: Napjainkban a modern asszisztált reprodukciós eljárások hatékonysága hozzávetőlegesen csupán 30-35%. Érdekes módon ez az arány jelentősen nem különbözik az egyes haszonállatok (szarvasmarha, ló, juh, stb.) illetve az ember viszonylatában. Az IETS (International Embryo Transfer Society) jelentése alapján globálisan évente több millió mesterséges megtermékenyítés és embrió beültetés történik, amelyből közel 800 000 a szarvasmarha és ló embrió transzferek száma. A magas költségen és nagy orvosi kockázat mellett elvégzett, de sikertelen embrió transzferek számának csökkentése, tehát a sikeres beültetések arányának növelése közvetlen gazdasági előnyökkel jár. Társadalmi indokoltság: Napjaink egyik legjelentősebb gazdasági és társadalmi problémája a Föld lakosságának drámai növekedése, amelyet tovább súlyosbít az a tény, hogy ez a szaporodási ráta erősen eltér az egyes régiók között. Míg a túlnépesedés többnyire Ázsiában és Afrikában figyelhető meg, addig Európa és az USA lakossága folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Hasonló negatív trendek figyelhetők meg a fejlett országok lakosságának életkor szerinti eloszlásában is. Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországot is az egyre öregedő korfájú társadalom jellemzi. Ezeket a sajnálatos folyamatokat erősíti az a tény is, hogy a világban házaspárok millióit érinti az ugyancsak erősödő tendenciájú meddőség problémája, amely kezelése nem csak mentálisan, de anyagilag is megterhelő a közösség és az egyén számára egyaránt. A szándékuk ellenére gyermektelen családok segítségére leghatékonyabban a modern asszisztált reprodukciós eljárások vethetők be. Ugyan ezen beavatkozások költsége igen magas, de általuk a szülőktől származó petesejt és spermium in-vitro körülmények között megvalósított megtermékenyítése révén lehetőség van a genetikailag is saját gyermek világra jövetelére. Sajnos ezt az idilli állapotot az az általános tény torzítja el, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások során beültetett embriók fejlődése mintegy 70%-os arányban spontán vetéléssel végződik. A 2013 évben az Egyesült Államokban 190 773 embrió beültetési ciklust hajtottak végre, amelyből csupán 54 323 (28,5%) eset végződött sikeres szüléssel (CDC’s 2013 Fertility Clinic Success Rates Report).
Jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható embrionális tápoldatok ugyan tartalmazzák az embriók fejlődéséhez alapvetően szükséges tápanyagokat és egyéb összetevőket, azonban eddigi tapasztalataink és a rossz implantációs adatok alapján ezek kvalitatív és kvantitatív paraméterei koránt sem optimálisak az embrió egészséges fejlődését illetően. Ismereteink alapján a meglévő tápfolyadékok elsődleges funkciójuk alapján csupán táplálják az in-vitro fejlődő embriót azonban nem tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek pozitívan és egyben szelektíven befolyásolnák az egészséges embriók fejlődését, valamint a beültetésre kerülő embrió(k) anyai endometriumba történő beágyazódását és így a sikeres terhességek számát. A projekt során kifejlesztendő embrionális tápközeg speciális összetételének kialakításánál figyelembe kívánjuk venni az embrió korai fejlődését és későbbi beágyazódását befolyásoló bonyolult biokémiai átalakulások főbb faktorait. Ezek többnyire olyan proteomikai és lipidomikai folyamatok, amelyek az embrionális fejlődést alapvetően befolyásolják. Eddigi vizsgálataink alapján jelentős különbségek mutathatók ki a mesterségesen megtermékenyített és a kontroll embriók protein, foszfolipid, endocannabinoid és metabolit mintázatában. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a jó minőségű petesejt mesterséges megtermékenyítése és/vagy in-vitro fejlődése során olyan molekuláris folyamatok indulnak el, amelyek eltérnek a természetes körülmények között fogant embriók biokémiai folyamataitól. Célunk, ezen folyamatok felderítése és az eredmények alkalmazása egy új generációs, hatékonyabb embrionális tápfolyadék kifejlesztésénél. Másrészről, az embrionális tápközegek minden esetben tartalmaznak valamilyen nagy mennyiségben alkalmazott fehérje összetevőt, ami általában szérum albumin. A jelenlegi gyakorlatban a szérum albumint vagy rekombináns fehérjeként adagoljuk a tápoldathoz ami rendkívül drága, vagy vérkészítményekből vonják ki azt. A rutin eljárásban szinte kivétel nélkül ezt az utóbbi technikát alkalmazzák, azonban jól ismert az a tény, hogy az így előállított fehérje felülete akár több száz ismeretlen összetevőt is tartalmazhat. Ezen szennyezők minőségileg és mennyiségileg teljesen kontrollálatlanul, random módon kerülnek az ismeretlen vér-donor szervezetéből a tápfolyadékba. A projekt során kifejlesztendő tápközeg összetételének tervezése esetében ezt az eddig negatív illetve kontroll nélküli hatást úgy használnánk fel az embrió egészséges fejlődése és beágyazódása érdekében, hogy a tápközegbe minden esetben a petesejt donor és/vagy a leendő anya véréből állítanánk elő a kívánt mennyiségű szérum albumint. Ennek következtében a tápközegbe csupán olyan „szennyező” biokémiai faktorok kerülhetnek, amelyek a petesejt és így részben az embrió donor szervezetéből, illetve a leendő anyától származnak. Nyilvánvaló, hogy az albumin molekulához asszociálódott „szennyező” anyagok összetétele és mennyisége változik az anyai szervezetben lezajló fiziológiai, endokrinológiai folyamatoknak köszönhetően. Ezért a vérvétel idejét és az anya hormonális stimulusainak ciklusait úgy optimalizálnánk egymáshoz, hogy lehetőleg a korai embrionális fejlődést és a későbbi beágyazódást pozitívan befolyásoló faktorokat hurcoljunk be az albuminnal a tápfolyadékba. Ennek az egyedi fejlesztésnek köszönhetően az eddigi negatív effektus akár pozitív hatásként is jelentkezhet a sikeres terhességek számának alakulásával kapcsolatban. Eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat valamint a projekt során elvégzendő célzott kutatásainkat összegezve, a projekt során kifejlesztendő új generációs, személyre/egyedre szabottan optimalizált, jelentős hozzáadott értékkel rendelkező embrionális tápoldat alkalmas arra, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások során tapasztalható rendkívül alacsony mintegy 30%-os hatékonyságot jelentősen növelje.
